Kéztő alagút szindróma műtét (Carpalis alagút felszabadító műtét)

Az alagút szindróma műtét, azaz a kéztőalagút felszabadító műtét a kéztő (carpalis) alagút szindróma kezelésére szolgáló beavatkozás, melynek során az „alagút” fedelét képző tenyéri szalagot átmetszik, felszabadítva ezzel a megduzzadt inak nyomása alól a nervus medianus ideget.

Alagút szindrómának nevezzük azokat a kórképeket, melyekben a test izmai, szalagjai, csontjai által alkotott hasadékban, (az „alagútban”) lévő idegek nyomás alá kerülnek, mely zsibbadást vagy fájdalomérzetet vált ki az érintett végtagon.

Kialakulhat a könyökben, a kar beidegzését biztosító karfonat körül, a lágyékhajlatban, a térd alatt, a lábháton, és leggyakrabban a kéztőnél.

Alagút szindrómáról akkor beszélünk, ha valamilyen okból kifolyólag szűkület alakul ki a lefutó ideg mellett, ami nyomás alá helyezi azt. A szűkületet okozhatja sérülés, törés, gyulladás, csontkinövés, vérömleny, tumor, csont- vagy ízületi fejlődési rendellenesség is.

Az ideget körülvevő inak megduzzadását több ok is előidézheti. Bizonyos betegségek esetén jóval nagyobb az alagút szindróma kialakulásának kockázata: például a hormonháztartásban történő változáshoz (hormonháztartással összefüggő betegségeknél, várandósság idején, illetve a változó korban) és autoimmun (pl. cukorbetegség) vagy egyéb szisztémás reumatológiai kórképhez is kapcsolódhat.

Sokszor pedig egy erős, tartós megterhelés is lehet a betegség oka.

Jellemzően a terhes és változókorban lévő nőket, a klimaxon épp áteső férfiakat, az idősebb reumás beteget érint.

Az egyik leggyakrabban előforduló alagút szindróma a kéztőnél kialakuló carpalis alagút szindróma, melyet kéztőalagút vagy kéztőcsatorna szindrómának is neveznek.

A csukló (carpus) csontjai közötti, szűk, alagútszerű mélyedésben futó inak túlterhelés vagy más ok miatt megduzzadnak, leszorítják az alattuk lévő nervus medianusnak nevezett ideget. A nervus medianus, a vállon és a könyökön át a gerinc nyaki részétől a csuklóhoz vezető ideg, amely az alkar hajlító izmainak és több kézizomnak a beidegzéséről gondoskodik.

Ebből adódóan az általa ellátott területek, a hüvelyk, a mutató és a középső ujjak zsibbadása jelentkezik, eleinte csak időszakosan, nappal, majd éjszaka is, végül ez a zsibbadás állandósul. Egyre élesebb fájdalom, érzékelési zavar, érzészavar, tapintási érzéketlenség lép fel, valamint az ujjak, a tenyér elerőtlenedése kíséri.

A csukló rendszerint duzzadt, nyomás érzékeny, és a fájdalom mozgatáskor, elsősorban hátrahajlításakor fokozódik, gyakran az alkarba, valamint a vállak és a nyak felé sugárzik.

A betegség előrehaladott állapotában az ideget érő nyomás miatt a tenyér izmai sorvadni kezdenek, fogóerejük gyengül. Általában a többet használt, domináns kézen alakul ki.

Az alagút szindróma diagnózisát általában ortopéd szakorvos végzi. A panaszok és a kórelőzmény ismeretében kéztő alagút szindróma gyanúja esetén a szakorvos specifikus fizikális vizsgálatot végez, mely alátámasztja a diagnózist. Erre a kórképre utal, ha a csukló egy-két percig tartó, 90°-os megtörése előidézi a panaszokat, a carpális alagútra ütve pedig villanyozó érzés lép fel az ideg lefutása mentén.

Mivel az alagút szindrómák, így a kéztő alagút szindróma is, hasonló tünetekkel jár, mint amit más elváltozások is kiválthatnak (pl. porckorongsérv, keringési rendszer betegségei), a pontos diagnózishoz a fizikális vizsgálat mellett egy speciális vizsgálatra, az ún. ENG (electroneurographiás) vizsgálatra is szükség van. Ezzel a vizsgálattal mérhető, hogy a perifériás idegek milyen sebességgel viszik az ingerületet. Az elszorított ideg ingerületvezető képessége jelentősen csökken.

A diagnózis felállításához idegi ultrahang vizsgálat is szükséges lehet, illetve javasolt röntgen vizsgálat is, ami a tünetek hátterében lévő, esetleges csontszerkezeti eltéréseket, töréseket kimutatja.

A kéztő alagút szindróma kezelése először konzervatív (nem műtéti) módon történik. A kéz tehermentesítése, a csukló nyújtott helyzetű éjszakai sínezése csökkentheti a csatornán belüli duzzanatot, több helyet hagyva az idegnek. Súlyosabb esetekben, kiegészítésként nem szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek szedése, vagy a carpalis csatornába juttatott gyógyszerek szintén mérsékelhetik a csatornán belüli duzzanatot.

Ezen kívül elérhető a szindróma műtéti kezelése is, melyet kézsebész szakorvos végez. A műtét biztosítja a leggyorsabb és legeredményesebb kezelést.

Ha a konzervatív kezelés nem vezet eredményre, vagy a közepesnél erősebb fokú az idegvezetési sebesség csökkenése, a műtéti megoldás javasolt.

Mint minden orvosi beavatkozásnak, így a kéztő alagút felszabadításnak is lehetnek veszélyei és szövődményei. Igen ritkán, de előfordulhat a műtéti terület gyulladása, fertőződése, valamint a környező anatómiai képletek sérülése: inak, izmok, erek, illetve magának, a medianus idegnek a sérülése. Ilyenkor enyhébb esetekben gyógyszeres kezelés, súlyosabb esetekben ismételt műtét is szükséges lehet.

A steril, műtőben felhelyezett kötést másnap cserélni kell. Ha a kötés nem sérül, szövődménymentes esetben a varratszedésig nem szükséges további kötözés. A varratok a műtétet követő 10. nap után kerülnek eltávolításra.  A kéz, a csukló és az ujjak könnyű tornája már a 2. naptól ajánlott.

A műtét után a bőrmetszés körüli hegérzékenység néhány hétig, esetleg hónapig fennállhat. A zsibbadás és fájdalom egyénenként különböző gyorsasággal múlhat el a műtétet követő pár napban, a szorítóerő visszatérése, a kéz eredeti aktivitásának helyreállása azonban hónapokat is igénybe vehet, melyet személyre szabott gyógytornával gyorsabbá tehetünk.

Modern, kellemes hangulatú, légkondicionált egyágyas szobában helyezzük el ügyfeleinket. Minden szobához saját fürdőszoba, hűtőszekrény és televízió tartozik, valamint ingyenes WIFI hozzáférés is elérhető. Ügyfeleinknek egyéni nővér felügyelet is biztosítunk, aki a tartózkodása alatt segíti az Ön folyamatos gyógyulását.