Belgyógyászat

A belgyógyászati szakrendelésen a szűrővizsgálatok mellett, a gyakran előforduló (például influenza, nátha), illetve általános (például fejfájás, hasi és mellkasi fájdalmak) panaszokkal jelentkező páciensek kivizsgálása, kezelése történik, illetve akut betegségek és krónikus állapotok gondozását végzik a szakmai protokolloknak megfelelően.

• hasi fájdalom, hasfájás, alhasi fájdalom
• alhasi görcsök
• gyomorfájás, gyomorégés
• puffadás, állandó teltségérzet
• reflux (amikor a savas gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe)
• mellkasi fájdalom, mellkasi nyomás
• bélgyulladás, bélfájdalom, bélgörcs
• nehézlégzés
• felső- és alsó légúti panaszok
• fejfájás, szédülés
• hányásos, székrekedéses, hasmenéses panaszok
• lázas állapotok
• étvágytalanság

A belgyógyász szakorvos a tünetek alapján, szükség esetén további szakorvosi vizsgálatokat rendelhet el a diagnózis felállításához. Belgyógyászati szakrendelést szűrő jellegű állapotfelmérés céljából panaszmentesen is érdemes egy-két évente felkeresni!

A belgyógyászati vizsgálat tartalmazza a részletes kórelőzmény felvételét, teljes körű fizikális vizsgálatot, a kivizsgálás további menetének szükség szerinti megtervezését és megszervezését.

A belgyógyászati konzultáció első lépéseként a szakorvos kikérdezi a pácienst a kórelőzményről: milyen betegségei voltak, milyen betegségek fordultak elő a családban, járt-e már orvosnál a fennálló problémával, kapott-e korábban bármilyen kezelést, gyógyszert. Ezután a panaszokról, azok jellegéről, erősségéről és helyéről kérdezi ki a pácienst. Ezt követi a fizikális vizsgálat, melynek során a belgyógyász szakorvos tapintással ellenőrzi a belső szervek állapotát, érzékenységét, meghallgatja a szívet és a tüdőt és áttapintja a pajzsmirigyet, megméri a páciens vérnyomását.

A szakorvos a betegség vagy a vélt betegség jellegétől függően további vizsgálatokat is elrendelhet: labor vizsgálatot, ultrahang vizsgálatot, képalkotó vizsgálatokat, EKG-t, illetve egyéb kapcsolódó szakorvosi vizsgálatokat.

A laboratóriumi vizsgálatok eredményéből a belgyógyász szakorvos fontos információkhoz juthat a szervezetünkben zajló folyamatokról, ezért ezek a vizsgálatok szinte minden esetben a belgyógyászati kivizsgálás részét képezik.

A diagnózis felállításához a belgyógyász első körben általános állapotfelmérő vizsgálatokat rendel el, melyek megmutatják a máj, a vese, a vérképző rendszer, valamint a zsír és szénhidrát anyagcsere működését, valamint a szervezet ionháztartását.

A laborvizsgálatok közt általában szerepel a teljes vérkép, és a vas szint meghatározása, a májfunkciót vizsgáló GOT, GPT, GGT, bilirubin, AP, CRP értékek, a vese működését mutató keratinin, karbamid, valamint húgysav és vizeletvizsgálat, illetve a zsír- és szénhidrát anyagcsere működést mutató vércukor-, HDL-, LDL-koleszterinszint meghatározása.

Az általános egészségi állapotfelmérés céljából, szűrő jelleggel, ezek a vizsgálatok elérhetőek kórházunkban és klinikáinkon csomagban is, mely szakorvosi javaslat nélkül is igényelhető.

A belgyógyász a jellegzetes panaszokat felismerve specifikus laborvizsgálatokat is kérhet, melyek segítenek a diagnózis felállításában. Anyagcsere zavar esetén terheléses vizsgálatok (vércukor terhelés, keményítő terhelés), illetve inzulin rezisztencia vizsgálat segítségével derülhet ki a panasz oka. A pajzsmirigy alul– vagy túlműködésének gyanúja esetén a TSH, FT3, FT4 hormonszint meghatározását rendeli el a szakorvos. Ezen vizsgálatok komplex pajzsmirigy laborcsomagunk részeként is elérhetők.

A gyomor és bélrendszeri panaszok oka lehet étel intolerancia, vagy étel allergia, glutén okozta betegségek, tejfehérje allergia, illetve tejcukor (laktóz) intolerancia, a hasnyálmirigy gyulladása, vagy gyulladásos bélbetegség is. Ezen betegségek, illetve állapotok laboratóriumi vizsgálati csomagjaink segítségével egyszerűen kimutathatók, elősegítve a pontos diagnózis felállítását. A laborvizsgálatok eredményét azonban minden esetben a szakorvosnak kell kiértékelni, ugyanis egyes betegségeknél szükség lehet további képalkotó vizsgálatokra is.

A vizsgálatok után a diagnózist követően a belgyógyász szakorvos személyre szabott kezelési tervet készít. A panaszok és a diagnózis függvényében a kezelés általában gyógyszeres úton történik, egyes betegségek esetén speciális diétával, szükség esetén pedig műtéti úton. Krónikus betegség (pl. magas vérnyomás, cukorbetegség) esetén belgyógyász szakorvosa folyamatos kontrollvizsgálatokat fog javasolni a betegség szintentartásához.