Mit tehetünk az emlődaganat kialakulása ellen?
A mellrák elleni küzdelem hónapja
2017-10-17
A térdkalács elmozdulásának tünetei és kezelési módjai
Térdkalács elmozdulás – a térd mozgásszervi panaszai és megoldások
2017-10-26
Vissza a Blogra

Az irritábilis bél szindróma (IBS)

Az irritábilis bél szindróma tünetei és kezelési módjai

Az irritábilis bél szindróma (röviden IBS) az emésztőrendszer funkciózavara, mely olyan krónikus panaszokkal jár, mint az időnkénti hasfájás, a rendszertelen székelés (hasmenés, szorulás vagy felváltva) és puffadás. Mivel a betegségnek nincsenek jellegzetes, kizárólag rá vonatkozó tünetei, így nehezebb a diagnosztizálása is, a diagnózist elsősorban kizárásos alapon állítják fel.

Kialakulásának pontos okai ismeretlenek. Egyik oka lehet az agy és a bél közötti információcsere zavara. Az idegi hírvivő anyagnak, a szerotoninnak (amely a bélfunkció és a fájdalom érzékelésének szabályozásáért is felelős gyaníthatóan kulcsszerepe van az irritábilis bél szindróma kialakulásában). Ezt a magyarázatot támasztja alá a bélmozgás-zavar, valamint az, hogy sok esetben a normális emésztési folyamatok is fájdalommal járnak. Szerepet játszhat a panaszok kialakulásában a bélflóra összetételének változása, a bél áteresztőképességének megváltozása is.

Melyek az irritábilis bél szindróma tünetei?

A betegség tünetei egyénenként nagyfokú változatosságot mutathatnak és néha akár más betegséget utánozhatnak. A leggyakoribb emésztőszervi panaszok a következők:

  • görcsök és egyéb fájdalmas érzések a has- és gyomortájékban, melyek székelést követően enyhülhetnek
  • alhasi nyomásérzés, teltségérzet
  • hasmenés vagy szorulás, vagy a kettő felváltva
  • a széklet állaga változó lehet  (kemény, híg vagy laza)
  • puffadás és hangos, hallható bélmozgás
  • hányás (gyakran hirtelen, hányinger nélkül)

Gyakoriak a nem emésztőszervet érintő panaszok, melyek a következők:

  • pszichoszomatikus vagy pszichés megbetegedések (félelem, depresszió)
  • levertség, a páciens nehezen tud koncentrálni
  • alvászavarok
  • fejfájás, migrén, hátfájás
  • testsúly problémák

A panaszokat gyakran kiválthatják vagy felerősíthetik testi és lelki megterhelések (stressz, harag) és a rossz táplálkozási szokások is (maga az elfogyasztott étel vagy az étkezés módja).

Hogyan diagnosztizálják?

Az irritábilis bél szindróma diagnózisa elsősorban a kórtörténet felvételén, fizikális és székletminta-vizsgálaton nyugszik. Fontos, hogy a pontos diagnózis meghatározásában a fentebb felsorolt emésztőszervi panaszok közül legalább két tünetnek jelen kell lennie.

  • Flexibilis szigmoidoszkópia – endoszkópos vizsgálat. A vizsgálat a vastagbél alsó részét egy vékony, rugalmas cső segítségével tekinti át.
  • endoszkópos vizsgálat (kolonoszkópia), amellyel akár a teljes vastagbélszakasz áttekinthető.
  • hasi ultrahang vizsgálat (hasi szonográfia)
  • laktózintolerancia vizsgálat, amely a tejcukor megemésztésének képtelenségét jelenti.
  • laboratóriumi vérvizsgálatok a cöliákia (lisztérzékenység) egy gabonafehérjével szembeni érzékenységre, amely szintén az irritábilis bél szindrómához hasonló tüneteket produkál.
  • egyéb elvégzendő vizsgálatok amelyek szükségesek: széklet tenyésztés, széklet calprotectin, hisztamin intolerancia, stb.

Megelőzhető az irritábilis bélszindróma?

Enyhébb tünetek esetén az irritábilis bél szindróma (IBS) a mindennapokban néhány étrendbeli változtatással kezelhető. Ez röviden azt jelenti, hogy kerüljük az olyan ételek fogyasztását, amelyek súlyosbítják a szindrómát, ellenben növeljük azon élelmiszerekét, melyek enyhítik a tüneteit.

  • igyunk elegendő vizet
  • esszenciális zsírsavak fogyasztása
  • magas rosttartalmú ételek
  • emésztő enzimek szintjének növelése
  • probiotikumok fogyasztása
  • óvakodjunk a tejtermékektől
  • győződjünk meg, milyen ételek okozhatnak érzékenységet

Milyen kezelési módok léteznek?

Mivel nem teljesen tisztázott, hogy mi is áll pontosan az irritábilis bél szindróma hátterében, a kezelés elsősorban a tünetek enyhítésére szolgál, hogy a beteg minél teljesebb életet élhessen.

A legtöbb esetben az enyhe tüneteket megfelelő stressz kezeléssel, étrend és életvitel módosítással eredményesen vissza lehet szorítani. Ha azonban a tünetek mérsékeltek vagy súlyosak, akkor többre van szükség, mint az életviteli változásokra.

  • A rostpótlás hatékony segítség a székrekedés megszüntetésében.
  • Vény nélkül kapható hasfogó készítmények szedésével megállíthatjuk a hasmenést.
  • Szélképző ételek kerülése: zavaró mértékű haspuffadás esetén ajánlott mérsékelni a szénsavas üdítőitalok, saláták, nyers zöldségek, gyümölcsök, valamint a karalábé, karfiol és brokkoli fogyasztását.
  • Kalciumantagonista gyógyszerek: a bélből fel nem szívódó kalciumantagonisták gátolják a görcsöket és kiegyensúlyozzák a székletürítés gyakoriságának ingadozását, ellenben nem rendelkeznek szív- és érrendszeri mellékhatásokkal.

Javasoljuk, hogy ha a fentebb említett tüneteket tapasztalja, feltétlenül keresse fel gasztroenterológusát, aki segít Önnek a tünetek pontos diagnosztizálásában, valamint a további teendők egyeztetésében.

 
Kérjük töltse ki űrlapunkat!
 

*kötelező mező

Vállalati egészségbiztosítási csomag ajánlatkérés
 

*kötelező mező