A fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa)

A fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa) a végbelet csaknem mindig érintő, a vastagbél-nyálkahártyát megbetegítő, véres hasmenéssel járó betegség. Pontos kiváltó oka mai napig ismeretlen, a legáltalánosabban elfogadott álláspont szerint hátterében az immunrendszer kóros működése áll. Ez abban nyilvánul meg, hogy az immunrendszer betolakodó kórokozónak tekinti a bélfalban élő, az emésztést segítő ártalmatlan baktériumokat is, és igyekszik elpusztítani őket.

A tünetek bármelyik életkorban jelentkezhet, leggyakrabban azonban 20-30 éves korban kezdődik. Egyidejűleg kihathat az egész vastagbélre, s a gyulladás súlyos állapotot okozhat: magas lázat, haspuffadást, erős bélvérzést, vagy akár vérszegénységet. A gyulladás nem föltétlenül érinti a bélfal minden rétegét, de ha hosszú ideig fennáll, a bél merev csővé válik és megrövidül.

Amikor csak a végbél szakasz érintett, akkor proctitisről beszélünk, azonban ha a gyulladás a végbéltől a vastagbél baloldali szakaszáig terjed (magába foglalva a szigma bélszakaszt és a leszálló vastagbelet) baloldali colitisről van szó. Pancolitis esetén a teljes vastagbelet érinti a gyulladás.

A colitis ulcerosa tünetei

hasi fájdalom, általában görcsös jellegű,
sürgető székelési inger,
véres, nyákos, gennyes széklet,
hasmenés,
fáradtság, gyengeségérzés,
rendkívül rossz közérzet,
súlyvesztés, súlycsökkenés,
az étvágy csökkenése.

A colitis ulcerosában szenvedő betegek nem csak a beleket érintő tüneteket produkálhatnak, de megjelenhetnek pl.: szájüregi fekélyek, pattanásos vagy gyulladt bőrtünetek a száj körül és az állon, ízületi fájdalom, szem-, ill. májproblémák. Előfordulhat az alapvető tápanyagok felszívódásának romlása is, és ennek következtében fellépő hiánybetegségek.

A betegek nagy részére azonban jellemző a tünetmentes (nyugalmi vagy remissziós) állapot is. Ha mégis fellángol, és tüneteket okoz, az relapszust, kiújulást jelent.

Sokszor nem azonosítható pontosan, mi lehet a kiújulást, a tünetfellángolást kiváltó ok, tényező. Sokan jelzik, hogy a stressz, fertőzés, egyes gyógyszerek, vagy nem megfelelő ételek fogyasztása miatt is kiújulhat. Azt tudni kell azonban, hogy önmagában egyik sem kiváltó oka a betegségnek.

Mi okozhatja a colitis ulcerosa kialakulását?

A kutatások ellenére sajnos mai napig nem ismert pontosan, hogy mi lehet a colitis ulcerosa közvetlen kiváltó oka. Mindössze néhány meglévő tényező szerepe igazolható, amelyek elősegíthetik a betegség kialakulását:

genetikai, örökletes tényezők,
fertőző ágensek (baktériumok, vírusok),
az immunműködés zavarai,
nem megfelelő táplálkozás (sok fehérliszt, cukor, és állati fehérje, kevés nyers zöldség és gyümölcs),
egyéb környezeti és helytelen életformából adódó tényezők.

Egyes vélemények szerint a fenti okok kombinációja tehető felelőssé a fekélyes vastagbélgyulladás kialakulásáért. A stressz, valamint a táplálékallergia ronthat a beteg állapotán, azonban semmiképpen sem kiváltó tényező.

Okozhat daganatos elváltozást a colitis ulcerosa?

Amennyiben a betegség az egész vastagbélre kiterjedt, nagyobb a kockázata a rosszindulatú daganatos elváltozások kialakulásának. Különösen igaz ez, ha a colitis ulcerosa már régóta kezeletlenül van jelen a páciens szervezetében.

Mivel a vastagbélrák második helyen szerepel a daganatos megbetegedések között a halálozási statisztikában, nem győzzük hangsúlyozni a rendszeres szűrővizsgálatok elvégzésének fontosságát.

Magyarországon évente több ezer új daganatos megbetegedést diagnosztizálnak, melyből sajnos sokan már nem tudják leküzdeni a betegséget, pedig az időben diagnosztizált vastagbélrák jó eséllyel gyógyítható.

Az egészségmegőrzés szempontjából szintén elkerülhetetlen 40-45 éves kor felett a két évenkénti kivizsgáláson való részvétel.

Hogyan diagnosztizálják a colitis ulcerosát?

Számtalan diagnosztikai módja létezik a fekélyes vastagbélgyulladás felderítésének. A fizikális vizsgálatot és a kórtörténet felvételét követően a szakorvos különböző vérvizsgálatok elvégzését rendeli el, amelyek segítségével megállapítható, hogy fennáll-e vérszegénység.

Az ASCA IgA/IgG laboratóriumi vizsgálat segítségével már korai fázisban, non-invazív módon (beavatkozás nélkül) kimutathatók a colitis ulcerosa bélbetegségre jellemző autoantitestek.

Amennyiben az eredmény pozitív, úgy vérzésre lehet következtetni a vastagbélben vagy a végbélben. A magas fehérvérsejtszám gyulladás jelenlétére utalhat a szervezetben.

Széklet minta adásával feltárható, hogy egyáltalán colitis ulcerosa okozza-e a tüneteket vagy egyéb gyulladásos betegségről van szó, fennáll-e vérzés, vastagbél-, illetve végbélfertőzés, a tüneteket baktériumok, vírusok vagy paraziták okozzák-e.

A kolonoszkópia vagy a szigmoidoszkópia a leggyakrabban használt módszer a fekélyes vastagbélgyulladás diagnózisának felállításában, és az egyéb lehetséges betegségek, mint például a Crohn betegség kizárásában.

Megosztás