Pajzsmirigy betegség – tünetek és diagnosztizálási módok

Éppen a bonyolult működése miatt a pajzsmirigy betegségei a szerteágazó tünetek miatt nem, vagy csak későn kerülnek felismerésre. A diagnosztizálás mindenképpen szakorvos feladata és kiemelt fontossággal bír, hogy a  pajzsmirigy vizsgálatára sor kerüljön. A betegség feltárásában pajzsmirigy laborvizsgálat, valamint ultrahang vizsgálat nyújt segítséget. Alábbi írásunkban összeszedtük a pajzsmirigy rendellenes működéséből eredő tüneteket.

A pajzsmirigy betegség egyik gyakori formája a pajzsmirigy megnagyobbodása a struma, vagy más néven golyva. Kialakulásának egyik lehetséges – és egyben leginkább kivédhető – oka az alacsony jódfogyasztás. Felnőttek esetében napi 150 mikrogramm jód bevitele szükséges a pajzsmirigy megfelelő működéséhez.

A látható jeleken túl jelentkezhetnek egyéb tünetek is, melyek egy pajzsmirigy betegség jelenlétére utalhatnak.

Pajzsmirigy-alulműködés esetén gyakori, hogy napi 8-10 óra alvás után is fáradtan, erőtlenül kelünk ki az ágyból. Túlműködés esetén a nappali fáradtságérzet oka pedig ennek ellenkezője, az éjszakai álmatlanság.

Az alapanyagcsere szabályozása által a pajzsmirigy rendellenes működése testsúlyunkra is hatással van. Alulműködés esetén hízás elentkezhet, a túlműködés pedig súlyvesztést okozhat.

Idegesség, depresszió, vagy napjaink egyre gyakoribbá váló tünet együttese, a pánikbetegség is jelentkezhet a pajzsmirigy rendellenes működéséből adódóan.

Ha az értékek rendszeres mozgás, diéta hatására sem csökkennek, pajzsmirigy-alulműködésre is gyanakodhatunk. Túlműködés mellett alacsony koleszterint szint jelentkezhet.

A korábbinál erősebb, elhúzódó menstruáció pajzsmirigy-alulműködést jelezhet. A ritkábbá váló vérzések, a hosszabb ciklus túlműködésre utalhat. Gyakran a meddőség hátterében is pajzsmirigy probléma áll.

Általában a székrekedés az alulműködésre enged következtetni, míg a hasmenés és az irritábilis bél-szindróma okozója a pajzsmirigy túlműködése is lehet.

A pajzsmirigy betegségei a haj és a bőr állapotában is több elváltozást okozhatnak. Gyakori panasz a haj hullása, szárazzá, töredezetté válása, a bőr kiszáradása.

A pajzsmirigy megnagyobbodásának következtében nyomást gyakorol a légcsőre és a nyelőcsőre egyaránt, így nyelési és légzési nehezítettség jelentkezhet. Előfordulhat időszakos rekedtség is.

Az izmok és ízületek fájdalma mellett pajzsmirigybetegségre utalhatnak az ún. kéztőalagút szindróma tünetei is: a mutató- és a középső ujj bizonyos időközönként fellépő zsibbadtsága.

A laboratóriumi vérvizsgálatok a szerv aktuális működéséről adnak felvilágosítást. Az agyalapi mirigy által termelt TSH-, illetve a pajzsmirigy hormonok FT3 és FT4 szintjének és a pajzsmirigy gyulladását jelző anti-TPO és anti-TG szintjének meghatározása jelzi a szerv aktuális funkcionális állapotát.

A pajzsmirigy ultrahangvizsgálat segítségével a felépítésére (göbös jellegére), a gyulladás fennállására, daganatok jelenlétére lehet következtetni. Az idejében felismert elváltozások az esetek többségében gyógyszeres kezeléssel hatékonyan orvosolhatóak.

Az elváltozás függvényében a kezelőorvos kérhet aspirációs citológiát is. A vizsgálat lényege, hogy a pajzsmirigyből egy tű segítségével mintát vesznek ultrahang segítségével. A kapott mintát egy tárgylemezre helyezik, és mikroszkópos vizsgálattal kiértékelik. A vizsgálat nem jár nagy fájdalommal, egy tűszúrás okozta érzéshez hasonlítható.

A képalkotó eljárásokkal (röntgen, MR és CT) elsősorban a pajzsmirigy betegség kizárását végezzük, valamint a pajzsmirigy megnagyobbodás kiterjedtségét – szövődményeinek felderítése érdekében szükséges.

A pajzsmirigy műtét lehetősége akkor merül fel, amikor túlműködő pajzsmirigy túl sok hormont (tiroxint) termel, illetve amikor a gyógyszeres kezelés már nem jelent megoldást a pajzsmirigy betegségre.