Hogyan mutatható ki a lisztérzékenységre való hajlam?
Kevesen tudják, hogy a lisztérzékenységre való hajlamért egy génváltozat felelős. Ennek köszönhetően a cöliákia genetikai teszt segítségével szájnyálkahártyáról vett mintából is kimutatható a betegségre való hajlam.
Mi a cöliákia?
A cöliákia, vagy lisztérzékenység egy teljes szervezetet érintő, autoimmun betegség, melyet a genetikailag fogékony emberek esetében a táplálékban levő glutén vált ki. Fontos leszögezni, hogy nem allergiás reakcióról van szó, hanem egy immunbetegség okozza a panaszokat.
Glutén fogyasztása esetén ilyenkor beindul egy immunválasz, melynek következtében autoantitestek keletkeznek, melyek tönkreteszik a vékonybél nyálkahártyáját és felszívódási zavarokat okoznak.
Mivel a cöliákia örökletes, genetikailag meghatározott, ezért bármely életkorban kialakulhat. Jelenlegi ismereteink szerint teljesen nem gyógyítható, azonban a mielőbbi diagnózist követően a megfelelően kiválasztott terápiával tökéletesen kezelhető és kordában tartható.
Mi a különbség a cöliákia és a nem cöliákiás gluténérzékenység között?
Bár mindkét betegséget a glutén idézi elő, különbséget kell tennünk a cöliákia és a nem cöliákiás gluténérzékenység (NCGS) között. A legjelentősebb különbség a cöliákia és a nem cöliákiás gluténérzékenység közt, hogy míg a cöliákia egy egész életen át fennálló, autoimmun betegség, addig a nem cöliákiás gluténérzékenység gluténmentes diétával, valamint pre- és probiotikumokkal gyógyítható.
A nem cöliákiás gluténérzékenység leggyakrabban valamilyen emésztőrendszert érintő betegség, vagy antibiotikumos kezelés nyomán alakulhat ki. Ennek eredményeként a bélfal áteresztő képessége megnő és a tápanyagok félig emésztetlenül kerülnek a szervezetbe, melyre az immunrendszer védekező mechanizmussal válaszol.
Laboratóriumi vizsgálat segítségével meghatározható, hogy melyik betegség okozza a panaszokat.
Milyen tünetek esetén gyanakodjunk lisztérzékenységre?
A lisztérzékenység az immunválasz következtében a bélbolyhok pusztulásával jár. Ennek eredményeként a tápanyagok felszívódása akadályozott, aminek következtében különféle emésztőrendszeri tünetek jelentkezhetnek.
A leggyakoribb tünet az elhúzódó vagy ismétlődő hasmenés illetve székrekedés, nagytömegű zsíros széklet és puffadás. A felszívódási problémák nyomán idővel másodlagos tünetek is kialakulhatnak: kóros fogyás, laktóz intolerancia, csontproblémák, afták a szájban, fogíny rendellenességek, véralvadási zavarok, vashiányos vérszegénység, pszichés zavarok. Gyakori az inzulin függő diabétesz, valamint a pajzsmirigy működés zavara is, nőknél pedig meddőségi problémákat is okozhat.
Hogyan diagnosztizálható a cöliákia?
A fent említett tünetek tartós fennállása esetén mindenképpen keressünk fel gasztroenterológiai szakrendelést, ahol a szakorvos a panaszoknak és a kórelőzménynek megfelelő vizsgálatokat fogja javasolni. Fontos, hogy semmi esetre se végezzünk öndiagnózist, ne kezdjünk önhatalmúlag gluténmentes diétába, ez ugyanis befolyásolhatja a vizsgálatok eredményét is.
A genetikai vizsgálat segítségével kellemetlenségek nélkül megállapítható vagy kizárható a lisztérzékenység gyanúja. Ha a vizsgált személynél nem mutathatók ki a cöliákiás betegekre jellemző génváltozatok, akkor nagy valószínűséggel nem fog nála kialakulni a betegség, így elkerülhetők a további vizsgálatok.
Amennyiben a génetikai vizsgálat eredménye pozitív és tünetekkel párosul, további vizsgálatok elvégzése szükséges a lisztérzékenység megerősítésére: vérmintából végzett szerológiai vizsgálat, valamint vékonybél-biopszia is szükséges lehet a diagnózis felállításához. A biopszia kimutatja a vékonybél bolyhok megfogyatkozását, ami a cöliákia biztos jele.
A vizsgálat eredményével minden esetben forduljon gasztroenterológus szakorvoshoz.