Mikor szükséges a hiszteroszkópia (méhtükrözés)?

Hogyan zajlik a hiszteroszkópos vizsgálat?

A hiszteroszkópia egy minimálisan invazív beavatkozás, amely során egy apró méretű optikai eszközt vezetünk fel a hüvelyen majd a méhnyak-csatornán keresztül a méhüregbe, így megbízható információk nyerhetőek a méh belsejében lévő elváltozásokról, illetve a méh alaki elváltozásairól.

A beavatkozás jellegéből adódóan, valamint az egyedi adottságok függvényében, fájdalomérzékenységtől függően egynapos sebészeti eljárás keretén belül, altatásban vagy bódításban is elvégezhető.

Szükség esetén a hiszteroszkóp segítségével speciális műszereket is feltudunk juttatni a méhbe, melyekkel könnyen és fájdalommentesen vehetünk szövetmintát mikroszkópos vizsgálathoz. A diagnosztikai tükrözéssel egyidejűleg kisebb beavatkozásokra – polipok, miómák eltávolítására, méhsövény kiirtására, összenövések oldására – is sor kerülhet.

Mikor javallott a hiszteroszkópos beavatkozás?

Meddőségi problémák esetén

Méhtükrözésre lehet szükség abban az esetben, ha a pár férfi tagja már kivizsgálásra került a meddőség okainak feltárását illetően, és az eredmények negatívak lettek. Ez esetben a leendő kismamánál is elvégzésre kerülnek a meddőség okát kutató vizsgálatok, amelyek több szakaszból épülnek fel.

A női eredetű meddőség hátterében számtalan ok állhat, mint például:

a petesejtek érési folyamatát szabályozó hormonális okok,
a pajzsmirigy alulműködése vagy túlzott aktivitása,
vagy a petefészek leggyakoribb rendellenessége, a policisztás ovárium szindróma (PCOS).

Meg kell említeni az anatómiai okokat is, amelyek közül az egyik leggyakoribb a petevezetékek elzáródása. Ebben az esetben a petevezeték-átjárhatósági vizsgálatot (HyCoSy) kell elvégezni.

További nehezítő tényező lehet, ha endometriózissal van dolgunk. Ilyenkor a méhnyálkahártya (endometrium) a méh üregén kívül, a hasüregben is megtalálható, ami gyulladást, összenövéseket és letapadásokat eredményez, nehezítve a teherbe esést. Ez a kórkép részben műtéti, részben pedig gyógyszeres kezeléssel könnyen orvosolható.

A női eredetű meddőség további anatómiai okai lehetnek:

a méhnyálkahártya legtöbbször jóindulatú elváltozásainak, a polipoknak az előfordulása,
a méh jóindulatú izomdaganatának, a miómáknak a jelenléte,
valamint a méhüreg veleszületett fejlődési rendellenességei.

Vérzészavarok esetén

Bizonyos anatómiai elváltozások jelenléte (mint például a miómák, polip vagy a rosszindulatú méhtestdaganatok) visszatérő vérzészavarokat okozhat, amelyek enyhébb, vagy súlyosabb eltéréseket okoznak. A vérzészavar jelentkezésekor tanácsos azonnal nőgyógyász szakorvoshoz fordulni: ilyenkor először általában ultrahang-vizsgálatra kerül sor, majd ezt követően – amennyiben az ultrahang nem adott elég információt – a méhtükrözés is elvégezhető.

Szövettani mintavétel daganatgyanús képletek jelenléte esetén

Amennyiben az ultrahang vizsgálat gyanús képletet ír, de annak eredete nem meghatározható, javasolt elvégeztetni a méhtükrözést, amely tökéletesen alkalmas szövettani mintavételre.

Megosztás