Teljes, vagy részleges méheltávolítás

A hysterectomia olyan nőgyógyászati nagyműtét, amely során a páciens méhét részben vagy teljes egészében eltávolítják. Teljes vagy részleges méheltávolításra számos betegség adhat okot. Leggyakrabban mióma, rosszindulatú daganat, a méh süllyedése, előesése, gyógyszeres kezelésre nem reagáló vérzészavar, endometriózis vagy kismedencei gyulladás esetében javasolhatja a szakorvos ezt az eljárást.

A műtétet alapos nőgyógyászati kivizsgálás és ultrahang előzi meg, amelyek alapján a szakorvos megállapítja, hogy hasi-, hüvelyi- vagy laporoszkópiás méheltávolítás a megfelelő beavatkozás. Egyes esetekben lehetőség van részleges méheltávolításra, amely során a méhnyak nem kerül eltávolításra. Változókorban lévő pácienseknél mérlegeljük a méhfüggelékek (petefészkek és méhkürtök) egyidejű eltávolítását.

A méheltávolítást követően menstruáció nem fog jelentkezni a páciensnél és terhesség nem fordulhat elő. Amennyiben mindkét oldali petefészek eltávolításra kerül a műtét során, hormonkiesési tünetek jelentkezhetnek a páciensnél a menopausa előtt. A tünetek hormonpótló gyógyszerek segítségével könnyen megszüntethetőké.

A méheltávolítás történhet a hüvelyen keresztül, a hasfal felmetszésével vagy hastükrözés során.

A hüvelyi műtét kevésbé megterhelő a hasi méheltávolításnál, rövidebb a kórházi tartózkodás és általában a gyógyulási folyamat is gyorsabb.

Az eljárás hátránya, hogy más hasi szervek nem tekinthetők át a műtét során, valamint a hosszabb hüvelyi manipuláció miatt előfordulhat a hüvely csonk műtét utáni gyulladására.

A műtét történhet gerinc közeli érzéstelenítésben vagy teljes gépi altatásban is. A műtéti előkészítés és a fertőtlenítés után a húgyhólyagba katétert vezetünk fel.

A méhet a hüvelyen keresztül eltávolítjuk, majd szükség esetén a hüvelyboltozatot a méhet korábban tartó szalagokhoz rögzítjük. A hüvely sebét öltésekkel zárjuk le. Esetenként a sebbe műanyag csövet rögzítünk, amely a műtét után 1-2 nappal távolítjuk el. Vizelettartási zavar, vagy hüvelyfali süllyedés esetében a műtétet hüvelyfali plasztikával is kiegészítjük.

Ha a műtét során komplikáció lép fel (pl. erős vérzés) a hasi metszés szükséges lehet.

A műtét után gyógyszerrel csillapítható hasi fájdalmak léphetnek fel, ezek később enyhülnek, majd megszűnnek. Panaszmentesség esetén általában 2-3 nap kórházi tartózkodás után bocsátjuk otthonába.

Műtét után 4 hétig kerülje a nemi életet, az ülőfürdőt és a tampon használatát. Láz, haspuffadás, erős alhasi fájdalmak esetén haladéktalanul keresse fel kezelőorvosát.

Hasi méheltávolító műtét esetében a méh hasmetszés útján kerül eltávolításra. Amennyiben a betegség csak a méhtestet érinti, lehetőség van a méhtest izolált eltávolítása. Ebben az esetben a méhnyak a helyén marad és a medencefenék anatómiája nem változik meg. A hasi méheltávolítás hátránya a beavatkozás invazív jellegéből fakadó hosszabb gyógyulási idő.

A műtét légcsövön keresztül végzett altatásban történik. A műtéti előkészítés és a fertőtlenítés után a húgyhólyagba katétert vezetünk fel.

A has megnyitása általában egy harántirányú metszéssel történik, a szeméremszőrzet vonalában. Nagyobb méretű elváltozások esetén szükséges lehet a köldök alatt a középvonalban végrehajtani a metszést. A beavatkozást kiegészítheti a petevezeték és a petefészek eltávolítása.

Esetenként szükséges lehet egy műanyag csövet rögzíteni a hasüregbe, amely a műtét utáni napon kerül eltávolításra.

A műtét végén a hasfali sebet varratokkal egyesítjük. Panaszmentesség esetén általában 2-3 nap kórházi tartózkodás után bocsátjuk otthonába. A varratszedés a műtét után 7-10 nappal történik. A műtétet követő 4 hétben kímélő életmód javasolt, az ülőfürdő és a nemi élet tilalmával.

A hastükrözés során történő beavatkozás a méheltávolítás legmodernebb típusa. A laparoszkópos eljárás előnye, hogy elkerülhető a has hagyományos megnyitása, amely csökkenti a műtéti kockázatokat és meggyorsítja a műtét utáni felépülést. A műtét előtt ultrahangos vizsgálat szükséges az elváltozások pontos elhelyezkedésnek megállapításához, amely a műtét alatti precíz feltárást segíti.

A műtét légcsövön keresztül végzett altatásban történik. A műtéti előkészítés és a fertőtlenítés után a húgyhólyagba katétert vezetünk fel, majd a méhbe mozgató eszközt rögzítünk.

A köldökben 1 cm-es metszést ejtünk és a hasüreget széndioxiddal töltjük fel, majd ugyanezen a nyíláson keresztül vezetjük be a laparoszkópot (tájkozódást biztosító optikai eszközt). A szeméremtest felett 2-3 darab, egyenként 5-10 mm-es bemetszést ejtünk, ezeken keresztül vezetjük be a mikrosebészeti eszközöket és a méhet feldarabolva távolítjuk el a hasüregből.

Esetenként hasüregbe műanyag csövet rögzítünk, amit a műtét utáni napon távolítunk el. A műtét befejeztével a széndioxidot kiengedjük a hasüregből és a bemetszéseket öltésekkel vagy ragasztással egyesítjük.

A páciens ébredés után néhány órával (orvosi vagy nővéri segítséggel) felkelhet, majd 24-48 órás kórházi tartózkodást követően elhagyhatja el a kórházat. Varratszedésre a műtét után egy héttel kerül sor. Műtét után 4 hétig kerülje a nemi életet, az ülőfürdőt és a tampon használatát.

• A műtét alatt használt fertőtlenítő- és altatószerek allergiás reakciót válthatnak ki.
• Ritka esetben sérülhet a húgyhólyag, a húgyvezeték és valamelyik bélszakasz.
• Vérzés léphet fel, mely kórházi körülmények között csillapítható.
• Nagyobb vérveszteség esetén vérátömlesztés (transzfúzió) válhat szükségessé.
• Az alkalmazott véralvadásgátló kezelés ellenére ritkán előfordulhat trombózis és embólia is.

A kockázati tényezők egyénenként eltérőek, ezért minden korábbi betegésgről, műtétről, esetleges műtéti szövődményről, és gyógyszerérzékenységről feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát, így a méheltávolító műtét kockázata minimálisra csökkenthető.