ENG/EMG vizsgálat

EMG vizsgálat (elektromiográfia)

A vizsgálat során elsősorban a vázizmok (akaratlagosan szabályozható működésű izmok) motoros egységeinek állapotáról kapunk információt. A motoros egység magába foglalja a gerincvelőben elhelyezkedő mozgató idegsejtet, a belőle eredő idegrostokat és az általuk beidegzett izmokat.

Az EMG vizsgálatot általában az ENG vizsgálattal kiegészítve végezzük.

A vizsgálat tűelektródával történik, amelyet a vizsgált izomba szúrva, annak nyugalmi és akaratlagos mozgás közbeni állapotáról kapunk információt. Az eljárás némi kellemetlenséget okozhat a betegnek.

Kérjen időpontot!

Kollégáink minden kérdésre választ adnak!

+36 1 465 3131

Az emberi idegrendszer felépítése és funkciója

Az idegrendszer olyan specializálódott sejtek hálózata, amely információt szállít az ember környezetéről és saját magáról, valamint az a szervrendszerünk, amely irányítja a szervezet többi részét. Feldolgozza a külső és belső ingereket, amikre a test valamennyi részének irányításával reagál. Az idegrendszer két részre osztható: központi idegrendszerre és környéki idegrendszerre. A neuronok kapcsolatot létesítenek a két rendszeren belül és között is. Az idegekkel foglalkozó tudományt neurológiának nevezzük.

A központi idegrendszer feladata az információ feldolgozása és ez alapján a döntések meghozatala. Ebbe beletartoznak a szó szoros értelmében vett döntések, illetve az izmokat ellátó idegek számára az információ megtervezése.

Az információt felvevő részeket szenzoros, a leadókat motoros részeknek nevezzük. A központi idegrendszer anatómiailag és funkcionálisan is két nagy részre osztható: a gerincvelőre és az agyvelőre.

Idegrendszeri betegségek

Primer fejfájások, amikor annak hátterében nem lehet kimutatni szervi okokat (migrén és tenziós fájdalmak)
Az agy keringési betegségei
Epilepszia
Szklerózis multiplex
Porckorongsérv idegrendszeri érintettséggel
Parkinson-kór
Tremor
Disztónia,
Wilson-kór
Nyugtalan lábak szindróma
Gilles de la Tourette szindróma
Neuropathiák
Demenciák (pl. Alzheimer-kór, Fronto-Temporalis Demencia)

ENG vizsgálat (elektroneurográfia)

Az ENG vizsgálat (electroneurográfiás) a perifériás idegek vezetési sebességéről, azok állapotáról ad felvilágosítást. A kialakult és az idegek mentén tovafutó ingerület nagyságát, sebességét ismerhetjük meg, amelynek eltérései az idegek különböző kórállapotaira utalnak.

Az ENG vizsgálati módszerrel mozgató– és érzőidegeket is feltérképezhetünk. A perifériás idegek, pár kivételtől eltekintve érző és mozgató rostokat is tartalmaznak.

A mozgató idegek vizsgálatakor a bőrre elektródákat (ingerlő és regisztráló) helyezünk fel, majd elektromos árammal a vizsgálandó ideg ingerlése történik.

Az ingerlő elektróda segítségével elektromos áram hat az idegre, és a vezetési irányban elhelyezett érzékelő elektróda detektálja az ideg ingerlésének jelét. Az ideg ingerlés és regisztráció történhet felületi vagy tűelektródákkal.

Az ingerlés eredménye az beidegzett célizom vagy izomcsoportok mozgása, amelyre a felhelyezett regisztráló elektródával az ingerület mérhetővé válik. A mért ingerületből a műszer kiszámítja a vezetési sebességet. Ebből és az ingerület nagyságából különböző idegkárosodást különböztetünk meg: idegrost pusztulást, idegburok károsodást, teljes idegpusztulást.

Az érzőidegek vizsgálata hasonló módon történik, de az elvezetés a felső végtagon általában az ujjakról gyűrű elektródákon keresztül végezhető. A mért paraméterek és következtetések hasonlóak.

Normális esetben az idegek vezetési sebessége felső végtagon 50-60 méter/másodperc, alsó végtagon 40-50 m/s, amely függ az ideg típusától, az életkortól és a bőr hőmérsékletétől egyaránt.

Az eredmény nem betegség specifikus, mindig a panaszokkal, klinikai tünetekkel és egyéb kiegészítő vizsgálatokkal együtt kell értékelni.

Mikor javasolt az ENG vizsgálat?

Az ENG vizsgálat az alábbi kórképek kivizsgálásában játszik fontos szerepet:

traumás idegsérülés
idegkompressziók vagy más néven mononeuropathiák (alagút szindrómák)
a gerincvelői idegek károsodása
polyneuropathiák
ún. motoneuronbetegségek (ALS, spinalis izomatrophia)
az ideg-izom átmenet betegségei (myasthenia gravis)
ideg anastomosis
radiculopathia, plexus érintettség
a szimpatikus és paraszimpatikus (autonóm) idegrendszer megbetegedései

Az ENG vizsgálat, a felderítendő területtől függően 30-60 percet vesz igénybe.

Milyen esetekben végezzük az EMG vizsgálatot?

Az EMG az egyik legfontosabb vizsgáló eszköz az alábbi betegségek feltárásában

a környéki idegek és izmok betegségének megállapítására
a legkülönbözőbb eredetű bénulások, izomsorvadások vizsgálatára
az izmok saját betegségei, az izomgyulladással járó kórképekben
ideggyökök károsodásának (radiculopathia) és az idegfonatok (plexusok) érintettség mértékének
az idegfelépülés (regeneráció) fokának megítélése, pl.: idegsérülés után
a gerincvelői mozgató idegsejtek betegségének kimutatására
egyes betegségek (pl.: polyneuropathia) akut vagy krónikus voltának elkülönítésére is alkalmas

Az eredmény nem betegség specifikus, mindig a panaszokkal, klinikai tünetekkel és egyéb kiegészítő vizsgálatokkal együtt kell értékelni.

A EMG vizsgálat, a felderítendő területtől függően 30-60 percet vesz igénybe.

A leggyakrabban milyen betegségekben használjuk az ENG/EMG vizsgálatokat?

Alagút szindrómáknak nevezzük azon kórképeket, melyek során valamely ideg nyomás alá kerül az őt körülvevő egyes izmok, inak és csontos csatornák által. Ez akkor fordul elő, ha sérülés, törés, tumor, gyulladás, csontkinövés, vérömleny, illetve csont- vagy ízületi fejlődési rendellenesség miatt szűkület alakul ki az idegek mentén.
Az ENG vizsgálattal az ideg funkcionális állapotáról kapunk információt, emiatt az ENG egyik fontos diagnosztikai eszköze a betegségnek.
Perifériás idegbántalmak kórismeretéhez (anyagcsere, cukorbetegség, alkohol okozta betegségek, mérgező anyagok okozta stb.) használható.
Traumás idegsérülések állapotának megítélésére alkalmas.

Hogyan készüljek az ENG-, és EMG vizsgálatokra?

A vizsgálathoz előkészítés nem szükséges, a vizsgálat napján javasolt a testápolók és krémek elhagyása. Kifejezetten vizenyős végtagok vagy bőrgyulladás, fekélyek esetén a vizsgálatot nem javasolt elvégezni.

Az EMG vizsgálat ellenjavallt véralvadásgátló szedése alatt. Beültetett pacemakert viselő betegeknél a sorozatingerlés (repetitív ingeráram) szintén ellenjavallt.